Az ember élete ha saját vállalkozása van sosem könnyű. Alapvetően sem az persze, egy főnökökkel és kollégákkal tarkított, elvárásokkal és sokszor sajnos személyeskedésekkel teli világban. Ám ha az embernek saját vállalkozása van, akkor talán egy fokkal még nagyobb a teher, a kihívás és a nyomás, hogy mindent megcsináljon, ne felejtsen el semmit, ne csináljon semmit rosszul, mert bizony végzetes következményei lehetnek.
A nap sosem úgy alakul ahogy elterveztem, ezt már igazság szerint kezdem megszokni és elég jól kezelni. Amikor még elkezdtem a saját kis világomat építeni, nagyon tudott zavarni, ha csak egyetlen program is csúszott vagy keresztbe húzták a napomat. Ma már elég jól tudok hozzá alkalmazkodni. Áttervezek gyorsan mindent amennyire csak lehet és megyek tovább. Pörgetem a kereket. Ebben pedig nagy segítségemre van a telefonom. Minden benne van ugyanis. A névjegyek, az emailek, a képek, bizonyos dokumentumok, a jegyzetek, a naptár és még sorolhatnám.
Persze, mivel iphonom van, így nagyon nagy segítség, hogy szinkronizálja a legtöbb dologgal kapcsolatosan magát a laptopommal, de bizony az mindig otthon csücsül, mert nem igazán van értelme egész nap magammal cipelni úgy hogy végig a telefonomat használom, mert azon is el tudok intézni mindent.
Igen ám, csak ha mondjuk ripityára töröm a kijelzőt mert épp nem veszem észre a járdaszegélyt és megbotlok benne, akkor használhatatlan lesz az egész. Hétfőn ugyanis így jártam. Szerencsére ismerek egy nagyon jó iphone szerviz csapatot, akik nagyon gyorsan és könnyedén orvosolják a hasonló problémákat is, így gyorsan ellátogattam hozzájuk, és amíg megcsinálták haza ugrottam a laptopomért, ami arra az időre ki is húzott a bajból. A telefonom nagyon gyorsan kész lett és szuper is lett, semmi nem látszik rajta a sérülésből. Csak ezért bosszús és nem pokoli napként él bennem ez a hétfő.